"Minthogy az Univerzum minden egyes darabja így vagy úgy kölcsönhatásban áll minden más részével, elméletileg lehetséges, hogy az ember akár egy kiflicsücsökből is extrapoláljon a teremtés egészére, beleértve az összes napot, ezek összes bolygójával, összetételével, gazdasági és szociális történetével."
Ez egy részlet a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvből. Annak kapcsán jutott eszembe, hogy a Királyhágó tér környékén, és főleg a Böszörményi úton a következő helyzet állt elő. 2014 elején 8 helyen lehet kapni pékárut 100 méteres körzetben:
- Villa Bagatelle
- Brunó
- Lipóti
- Fornetti
- Rigó Jancsi
- aTable
- CBA (2 is van)
Ez is egy részlet a fent említett könyvből, csak egy kicsit átszerkesztve:
Sok évvel ezelőtt ez itt egy virágzó, boldog városrész volt, tele emberekkel, mindenféle üzletekkel, egyszóval egy normális világ. Eltekintve attól az egytől, hogy a főbb utcáiban valamivel több volt a pékség, mint amit az ember indokoltnak tartott volna. És lassan, de biztosan, mondhatnám: alattomban, egyre csak nőtt a pékségek száma. Jól ismert gazdasági törvényszerűség volt az oka annak a szomorú folyamatnak, ami bekövetkezett. Minél több lett a pékség, annál több pékárút kellett gyártani, és annál rosszabbak és ehetetlenebbek lettek a termékek. És minél rosszabbak lettek a pékségek, annál gyakrabban kellett pékséget nyitni az embereknek, hogy ne legyenek éhesek, és annál jobban burjánoztak a pékségek, míg aztán a végén az egész gazdaság el nem érte azt az állapotot, amit, ha jól tudom, pékségnyitási eseményhorizontnak hívnak, és ami azt jelenti, hogy gazdasági szempontból teljesen lehetetlenné válik bármi más nyitása újabb pékáruboltokon kívül. Az eredmény: összeomlás, csőd és éhínség.
